Ferenczy Ida a történettudomány által azóta is tisztázatlan körülmények között Erzsébet császárné, „Sisi” felolvasóhölgye lesz. A Deák Ferenc által vezetett Felirati Pártot támogató Andrássy azonnal meglátja a pozícióban rejlő lehetőségeket, és arra kéri Idát - aki számára még mindig nem közömbös a gróf -, hogy támogassa a magyar ügyet.
Miközben a Hofburg intrikáival... MUTASS TÖBBET
Ferenczy Ida a történettudomány által azóta is tisztázatlan körülmények között Erzsébet császárné, „Sisi” felolvasóhölgye lesz. A Deák Ferenc által vezetett Felirati Pártot támogató Andrássy azonnal meglátja a pozícióban rejlő lehetőségeket, és arra kéri Idát - aki számára még mindig nem közömbös a gróf -, hogy támogassa a magyar ügyet.
Miközben a Hofburg intrikáival és magyarellenességével küzdő Ida őszinte barátságot köt a császárnéval, Magyarországon makacs politikai küzdelem folyik a konzervatívok, a mérsékeltek és a radikálisok között, mely utóbbiak sorra elbukó összeesküvései, akciói sokukat a bitófa árnyékába sodornak.
Bécsi udvar, Pest-Buda, Kecskemét, a Hofburg palotája, aszály sújtotta búzamezők, előkelő pesti szalonok és feslett mulató, az Angol Királynő Szálló és vidéki kastély Terebesen, függetlenségért meghalni kész forradalmárok és a békés, gyarapodást hozó, polgári életért megbékélni kész kiegyezéspártiak: a regényben megfestett színes tabló átélhető módon mutatja be, mennyi küzdelem kellett ahhoz, hogy a józan ész szavát követve végül bekövetkezzen a megbékélés kora.
Bakóczy Sára a nagy sikerű Délibábok kora után az önállóan is olvasható A megbékélés kora című regényében 1863-tól 1867 júniusáig, a kiegyezésig és I. Ferenc József magyar királlyá történő koronázásáig követi nyomon az előző kötetben megismert hőseinek, Andrássy Gyula grófnak és Ferenczy Idának a sorsát, és zárja le kettejük történetét.
MUTASS KEVESEBBET
