1953. március 5-én távozott az élők sorából Joszif Sztálin, minden idők egyik legkegyetlenebb diktátora, akinek halálát is, halála előtti terveit is sok titok övezi a mai napig.
Az amerikai történész hátborzongatóan írja le azokat az utolsó napokat és órákat, amikor a generalisszimusz már magatehetetlenül feküdt, s közben a szűk körébe tartozó vezető elvtársak hol... MUTASS TÖBBET
1953. március 5-én távozott az élők sorából Joszif Sztálin, minden idők egyik legkegyetlenebb diktátora, akinek halálát is, halála előtti terveit is sok titok övezi a mai napig.
Az amerikai történész hátborzongatóan írja le azokat az utolsó napokat és órákat, amikor a generalisszimusz már magatehetetlenül feküdt, s közben a szűk körébe tartozó vezető elvtársak hol riadtan figyelték (hátha mégis magához tér?), hol egymást próbálták kijátszani a hatalmi harcban... Nyugaton pedig szinte lélegzet-visszafojtva várták, hogy mi következik most: káosz, még kiszámíthatatlanabb szovjet politika? Vagy esetleg az új szovjet vezetőkkel szót lehet majd érteni?
Rubenstein a Sztálin halálát megelőző eseményeket, az orvospert, a zsidóüldözést, az új világháborúra való előkészületeket is izgalmasan elemzi, de könyvének legújszerűbb és komoly vitákat kiváltó kérdése az: volt-e esély rá, hogy már akkor, közvetlenül Sztálin halála után véget érjen a hidegháború?
A Sztálin halálát követő hatalmi manőverezések és a nyugati - főleg amerikai - külpolitikai dilemmák párhuzamos története a könyv: a precíz és egyben olvasmányos történetírás ragyogó példája.
Az olvasó maga is átérzi mind a világ törékenységét (az új háború fenyegető közelségét), mind a megnyíló távlatokat - és elszalasztott lehetőségeket...
MUTASS KEVESEBBET
