Hangyaboly

A Hangyaboly zárdavilága elég pontosan mutatja azt a furcsa zártságot, amiben az apácák, az oktatók és persze a tanulók élnek, a különböző viszonyhálók rétegeit: legfelül a szervezeti háló, alatta a hatalmi szövevény, s legalul az érzelmi ingovány - Háy János így látja a művet 2018-ban. „Ez már nem irodalom, hanem - nevezzük nevén - pornographia” - írta a Budapesti Szemle... MUTASS TÖBBET

A Hangyaboly zárdavilága elég pontosan mutatja azt a furcsa zártságot, amiben az apácák, az oktatók és persze a tanulók élnek, a különböző viszonyhálók rétegeit: legfelül a szervezeti háló, alatta a hatalmi szövevény, s legalul az érzelmi ingovány - Háy János így látja a művet 2018-ban. „Ez már nem irodalom, hanem - nevezzük nevén - pornographia” - írta a Budapesti Szemle száz évvel korábban.
Kaffka Margit (1880-1918) jól ismerte a zárdai létet, maga is ott nevelkedett, majd tanított is a miskolci irgalmas Nővéreknél. Remekül láttatja a profán és olykor buja, valamint a puritán és szent (néhol szenteskedő) közeg közötti ellentétet, részletgazdagon, itt-ott túlírva, iróniával és távolságtartással érzékeltetve véleményét. Radnóti Miklós szerint a könyv Kaffka „antiklerikális kritikája”, és egyben „a zárdai nevelés elleni nagyméretű vádirat”. A szöveg a Nyugat című folyóiratban jelent meg 1917 elején folytatásokban. Az olvasó egy kortalan, lebegő nyelven megírt, a női szerepvállalásokat és a megélt vagy megélhető nőiség sokszínűségét precízen bemutató művet tart a kezében.